Sziasztok!

Ahogy ígértem, itt a folytatás. 

A lakás:

A cég által bérelt lakásom Zugban található, nagyon közel az Óvároshoz és a tóhoz. Gyönyörű a környéke és maga a lakás is nagyon pöpec, jól felszerelt, szépen berendezett. Amikor megérkeztem már voltak a cég által bekészítve apróságok, pl.: kenyér, vaj,tej,sajt,narancslé,dzsemek,spagetti tészta, paradicsomszósz, csoki, PEZSGŐ,mosogatótabletta,kávékapszula... stb. Ez igazán kedves gesztus, mert nem kellett rögtön a boltba rohannom. 

Emellett kaptam egy vaskos mappát is, tele mindenféle hasznos információval a lakásról, a városról és az országról.

 Egyébként a társasház egy emelkedőn van, így mindennap megvan a napi mozgás, ha akarom, ha nem... :D 

Már nagyon várom, hogy kipróbálhassam, milyen a lejtőn leszáguldani bicajjal, de ehhez megvárom a szép időt, amikor nem zuhog egész nap az eső :) 

Van teraszom is, ami nagyon nagy, van rajta napozóágy és asztal is, négy székkel. Ha felállítom a ruhaszárítót, még akkor is marad hely :)

A társasházhoz tartozik zárt biciklitároló és pince, ahol szintén van egy külön tároló helyiség. Emellett, ami a legszokatlanabb, legalábbis a magyaroknak, az a közös mosóhelyiség. 

Na ez eddig az egyetlen dolog, amit nehéz megszoknom... A vesszőparipámmá vált a mosás! Ugyanis, úgy néz ki az egész, hogy amikor szabad a mosógép, akkor lehet mosni, nincs lista,amire fel lehetne iratkozni előre.
Gyakorlatilag ez azt jelenti,hogy bizonyos időközönként leszaladok megnézni, hogy éppen mos-e valaki és ha nem akkor máris befoglalom. Kedden költöztem be és szombat délben tudtam először mosni. Addig a pálinkás ruháim egy részét kézzel kiöblítettem, másik része pedig, egyfajta cefrekezdeményként, szinte önálló életre kelt... :D 

Vannak bizonyos szabályok, amiket minden társasházban be kell tartani, ilyen például, hogy reggel 6 előtt és este 10 után illetve dél és 1 óra között, valamint egész vasárnap nem szabad hangoskodni. (nincs hangos zenehallgatás, fűnyírás, flex,favágás,porszívózás stb....) Szegény Hardwellt és Dimitri Vegast így csak nagyon low mode-ban hallgatom.... 

A város:

Zug a kanton központja, így a lehető legjobb helyre kerültem. Vannak hegyek,van tó, strand, egyfajta kisváros jellege van, de emellett nagyon sok beülős hely és rengeteg bolt is található itt. Valahogy olyan, mintha egy vidéki kisváros és egy nagyváros keveréke lenne. Ezt abból is lehet érzékelni, hogy 5 percen belül láttam Ferraritól elkezdve Porschén keresztül, a traktorig mindent ... :D

Sőt szombaton, miközben jöttem haza a bevásárlásból, cuki bárányokat fedeztem fel a domboldalon:

Jaj, az előző posztból kifelejtettem, hogy az irodából is látok barikat:) 

A boltokban az eladók nagyon segítőkészek,kedvesek és beszélnek angolul (vagy csak én voltam szerencsés) Ugyanez elmondható a buszsofőrökről is,megkérdeztem, hogy jó-e a jegyem erre a buszra, mire elmondta a bácsi, hogy igen és hogy mi mindenre tudom még használni, sőt tollal még be is karikázta a jegyemen, hogy mi mit jelent. :) 

A város egyértelműen legszebb része a tó, a Zugersee. Első dolgom volt ide lemenni, miután beköltöztem. Elmondhatatlanul gyönyörű ez a tó, háttérben a hegyekkel.... 

 Az előző posztomban levő képen látszik az is, amint egy hattyú kiszemelt magának, szegény azt hitte vittem neki enni valamit és elég dühös lett, amikor kiderült, hogy mégsem..:)

 Az időjárás nagyon hektikus, hétközben csodás, napsütéses idő volt és 25 fok. Most hétvégén esik egész nap az eső és 13 fok van, ráadásul jövő hétre havazást ígérnek :O 

A közlekedés:

A munkahelyem Rotkreuzban található, ezért naponta vonatozok Zugból kb. 15 percet. A sínek a tó körül futnak végig, így nem utolsó látványt nyújt az utazás nap, mint nap. Nagyon sokan vonatoznak a munkába, mert gyors és pontos. 
Csak a pontosság fokának érzékeltetése végett, így érkezik a 12:09-es vonat: 

A vonatok tiszták,biztonságosak és csendesek :) Minden megállót bemondanak előre és akkor is, amikor a megállóban vagyunk illetve van egy kijelző is minden kocsiban, ami mutatja az útvonalat. Az InterRegio vonatok emeletesek, a többi amivel utaztam az nem, de mindig van hely leülni, csúcsidőben is. 

Nagyon népszerű még a biciklizés is, mint közlekedési forma, szinte mindenkinek van kerékpárja és használja is. Ki akarom majd próbálni, hogy eltekerek a munkába, elvileg 10 km, szóval nem lehetetlen :) Persze a bicikliút is a tó köré van építve. :) 

 Nagyon sok látnivaló van még, amit meg kell néznem, remélem jövő hét végére megjavul az idő és tudok majd újabb képekkel jelentkezni. 

Puszipacsi,

Eszti 

Sziasztok!

Mint azt már sokan tudjátok,kaptam egy lehetőséget, aminek keretében november végéig az egyik svájci leányvállalatnál dolgozhatok. 

Úgy gondoltam, sokkal egyszerűbb lesz ilyen formában megosztani Veletek a svájci élményeket, ezért ma megszületett életem első blogbejegyzése. :) Na de, ne túlozzunk, nevezzük inkább élménybeszámolónak... :P

Az első és egyik legfontosabb dolog , amit meg kell említenem, hogy már a "búcsúbulik" miatt megérte elvállalni ezt a munkát, itt is köszönöm szépen mégegyszer azoknak, akik ott voltak:-))

Utazás:

Vasárnap este 8 után indult a repülő Zürichbe. Egész nap nagyon erős szél fújt, ezért kicsit tartottam a felszállástól, de szerencsére nem volt semmi gond. Nagyjából fél óra repülés után viszont irtózatosan elkezdett rázkódni a gép, de nem ijedtem meg, hozzászoktam már a turbulenciához. Annyi volt a gáz vele, hogy nem akart abbamaradni, így kezdett már kicsit kényelmetlenné válni a helyzet, amit valószínűleg a mellettem ülő lány is hasonlóan gondolt, mert odafordult hozzám és megkérdezte, hogy nincs-e kedvem beszélgetni, hogy eltereljük a figyelmünket. 

Ekkor kiderült, hogy ő is expatként dolgozik, most épp Barcelonában, ráadásul még egy közös ismerősünk is van a cégnél. Szintén véletlen egybeesés, hogy ő is akkor fog hazautazni legközelebb amikor én, csak ő az anyukája szülinapjára, én pedig az apukáméra :)

2 napot töltöttem hotelben, mielőtt átvettem volna a lakást Zugban. Itt egy vicces dolog volt, amit meg kell osztanom Veletek. Hétfőn mikor visszaértem az irodából a hotelbe, nagyon furcsa szag volt... Nem értettem miért, de kinyitottam az ablakot, gondoltam majd elmúlik... Aztán kerestem valamit a bőröndömben, amikor észrevettem, hogy a Jujutól és Jocótól kapott, cuki csatosüvegben levő házipálinka az utolsó cseppig belefolyt a táskámba ... Most következzen 1 perces néma csönd a pálinka miatt..... :(

Szerencsére találtam pár ruhát ami megmenekült, így nem kellett piaszagúan mennem másnap dolgozni, bár a munkatársaknak biztos tetszett volna :) 

Munka:

A munkatársaim és a főnökeim is nagyon kedvesek és közvetlenek, így megkönnyítik a beilleszkedést. Első nap kaptam tőlük egy aranyos üdvözlőkártyát és egy nagyon szép virágot is: 

Alapvetően angolul beszélünk, de kávézás és ebéd közben gyakran előkerül a német, főleg a svájci német, amit néha értek, néha nem , de mindig odafigyelnek rám, hogy ne maradjak ki a poénokból. Már az első napokban megtörtént az első high-five, hát nem hiába, mindig is tudtam, hogy vicces gyerek vagyok... :D :D 

Az átlagéletkor magasabb, mint az SSC-ben, meg is lepődtek az itteniek, amikor megmutogattam az AR csapatot a termoszom képeiről. Nagyon jó a hangulat, mert fiatalosak és nyitottak, egyáltalán nem érezhető a korkülönbség.

Az iroda barátságos, kb. 8-an vagyunk egy helyiségben, halkan szól a rádió és van egy doboz, amit mindig másik iroda emberei töltenek meg csokival,így sokan bejönnek, hogy vegyenek belőle. Ezt arra találták ki, hogy a külön irodában dolgozó embereket közelebb hozzák egymáshoz. 

Amit még imádok az irodában, az a Nespresso kávégép. (hozzátenném a lakásomban is van egy... nyaminyammii....) 

Van a cégnek saját étterme, ahol többféle menüből tudunk választani, fizetni pedig vagy úgy lehet, hogy töltünk a badge-re pénzt, vagy pedig a fizetésünkből levonják a fogyasztást.
Svájchoz képest nagyon olcsón lehet itt enni, én például 12 CHF ellenében ettem levest és húsos főételt, amihez jár 1 dl narancslé is (a víz pedig ingyen van:)) Viszonyításképpen, egy ilyen menü máshol kb. 40 CHF. 
Ja és nem elég, hogy olcsó, még finom is! 

Azt hiszem első posztnak bőven elég lesz ennyi, mert nem fogjátok elolvasni :) 

Mivel egész nap esik az eső, holnapra már meglesz a második bejegyzés is, amiben a lakásról, a városról és a közlekedésről fogok írni.

Egy kis kedvcsináló:

Köszi, ha elolvastátok és puszi:

Eszti