„Zöld volt a mező, színes a rét,
Ház ült a völgyben, és kék volt fenn az ég”

(Punnany Massif: Telik)

(Megjegyzés: hiába állítom sorkizártra a szöveget, sajnos mobilon olvasva a posztokat ez nem működik.)

Mindenekelőtt egy kis hiánypótlás: az előző részből kimaradt, hogy az utcákon elhelyezett automatáknál nagyon különös dolgokat lehet vásárolni, a csoki, üdítő, cigi, óvszer mellett van lehetőség terhességi teszt vásárlására is. Ennek okát eddig nem igazán sikerült megértenünk, mindenesetre érdekes termékkapcsolás.

Most megkísérlem elképzelni a helyzetet, amikor valaki útba ejti a legközelebbi automatát, vesz egy Rivellát (svájci üdítőital) és kér mellé egy terhességi tesztet is. Azt tudom elképzelni, hogy ha valaki szereti a teszteket, kvízeket, de nincs Füles magazin, akkor beéri a terhességi teszttel is. Vagy ha már óvszert nem vett, akkor legalább egy tesztbe beruház néhány frankot. Végül is kétesélyes a dolog, sokkal könnyebb nyerni vele, mint a lottóval, amit a szegény ember adójaként tartanak számon.

Egyébként a bevándorlókat leszámítva meglehetősen rossz mutatókkal rendelkeznek a Svájcban élők a születési arányszámot tekintve. Ezzel sokadszor is megcáfolható az a téves eszme, miszerint jobb életszínvonal mellett az emberek szívesebben vállalnak gyereke(ke)t.

Az automatával kapcsolatban még arra tudok gondolni, ami az egyik munkahelyemen is történt: volt egy átlagosnak tűnő automata, ami minden közgazdász álmának megfelelően, rendkívül intelligens algoritmus alapján, profitmaximalizáló üzemmódban működött. Ha pl. 150-ért Bounty-t akartál venni, de csak 200-asod volt és azt dobtad be, akkor a Bounty kódjának beütése után kaptál egy 200 Ft-os Kinder Bueno-t. (Igen, ezért nem volt soha 50-esem a csocsóhoz és ezért ettem mindig Bueno-t…) Az automatán lévő horpadásokból ítélve gyanítom, hogy mások másként dolgozták fel az automata úttörő működését. Szóval még arra tudok gondolni, hogy itt is kidob még valamit a visszajáró értékének megfelelően, pl. egy terhességi tesztet. Ennyit a közgazdaságtanról és a társadalomtudományokról.

Most pedig néhány helyi nevezetesség rövid bemutatása következik:

Történt egyszer, hogy szerda este futni indultunk és a tó mellett lévő Landsgemeindeplatz-on a nyári nap perzselő sugarai miatt délibábként zenélő rendőrök kerültek látómezőnkbe, akik ahogy odaértünk rázendítettek egy dalra. Fúvós zenekar volt, miután hazaértünk kigugliztuk az eseményt és kiderült, hogy ebben az időszakban, szerdánként koncert van a téren. Azóta már voltunk még egy ilyen koncerten, ahol banki dolgozók szórakoztatták a közönséget. Annak ellenére, hogy nem főállásban űzik, meglehetősen szépen játszanak. A klasszikus darabok mellett modernebb műfajokat is játszottak, a képen látható kislány Michael Jackson egyik száma közben kezdett el vadul táncolni/twerkelni.

Sport tevékenységünket folytatva ismét muzikális élményben volt részünk, ugyanis a kikötőnél szintén zenészekbe futottunk (szó szerint), akik a tradicionális „Alphorn”-t avagy alpesi/havasi kürtöket szólaltatták meg.

(myswitzerland.com)

Zugban egyébként nem sok hagyományos értelemben vett látnivaló akad, az egyik ilyen a Zytturm, ami az óvárosi részben található, 13. században épített, beléptető kapuként funkcionáló 52 méter magas torony. Ez később többször is bővítésre került (a CSOK-nak köszönhetően, ja nem.) lett itt minden, mi szem-szájnak ingere: félnyeregtető, falcsorbázat, őrszoba, kontyos tető. A torony oldalán látható két óra, egy hagyományos és egy csillagászati. Utóbbiról leolvashatók a hetek, hónapok, napok mellett a holdfázisok is. A torony később börtönként és őrtoronyként is működött. Az elmúlt században kapta meg, végleges kék-fehér színű (újfehértóiak (igen, az kék-ezüst, de hasonlít) és MTK drukkerek előnyben) tetőborítását.

(Mellesleg az építészet iránti érdeklődésem egy pécsi átmulatott éjszaka után vett éles fordulatot, amikor is építészmérnök barátom hajnali 4-kor elmagyarázta a különbséget a loggia és az erkély között a szomszédos lakásokat illusztrációként használva.)

A torony mellett található a Kolin szobrával ékesített Kolinplatz. Kolinról most nem szeretnék részletesen írni, nekem az első észrevételem a meglehetősen szokatlan módon megoldott ruharögzítés volt. Tudniillik a szobor alapján úgy tűnik hímnemű párzószervével kötötte le ruházata bizonyos szabadságfokait. Nem tudom abban az időben, amikor a szobor készült kedvelték-e már az additív gyártástechnológiát és kimaradt egy kis anyag, amit ügyesen ide tapasztott fel a művész kolléga vagy szubtraktív eljárással készült, hagyományos módon egy kőtömbből. Ha így történt, akkor viszont lusta volt befejezni ezt a részt vagy Kolinnak folyamatos merevedése lehetett, esetleg valamilyen potencianövelő készítmény reklámjához készülhetett vagy csak szimplán Calvin Klein fehérnemű modell volt. Ezeket tudom elképzelni így hirtelenjében.

Ugyanitt található a gótikus stílusú Rathaus (tanácsház). Angolul korábban tanultam, mint németül, ezért én a rathaus (rat=patkány) szóról valamiért mindig a patkányházra asszociálok. Az 1500-as évek elején épített épület ma is aktívan otthont ad a helyi gyűléseknek.

Szintén a gótikus stílus jegyei fedezhetők fel a Szent Oswald templomon, ezt 5 év alatt „húzták fel”, a későbbi felújítás neogótikus stílusban történt.

Végül, de nem utolsósorban a Theater Casino Zug-ról teszek említést, ami a múlt század elején neobarokk stílusban épült és szűk 40 évvel ezelőtt került restaurálásra. Ennyit az építészetről.

Itt van még a Zugi-hegy, amiről már többször is esett szó a blogon, ez 1039 m magas, amit Svájcban túlzás hegynek nevezni. A Zugerbergre az elmúlt egy hónapban kétszer mentünk fel gyalog. Én egyszer nekivágtam bringával is, de sajnos nem sokkal a féltáv után technikai okok miatt vissza kellett fordulnom. Technikai ok alatt a megfelelő áttétel hiánya értendő, nem az, hogy nem bírtam feltekerni. :D Szóval a Zugerbergen található egy iskola és étterem, továbbá itt közlekedik egy fogaskerekű is. Meg a szokásos svájci dolgok lelhetők fel: zöld fű, kék ég, hegyoldalban legelő állatok, bocólepény, stb.

Legutóbbi látogatásunk alkalmával egy utcán vonuló gulyával is találkoztunk. Elég nagy volt a közegellenállás, szerencsére csak tehenek voltak, akik mentek a szokásos fejésre. Azért volt egy közöttük, aki szolidan letolt minket az útról, de még mindig kevésbé volt ijesztő, mint a Rigin a tőlünk két méterre álló, bőgő bika (erről majd később részletesebben).

A hegy kabalájának Zugiblubbit tekintik, akinek nemrég volt a szülinapja, mondjuk én gyerekként nem akarnék egy ilyen furcsa szerzettel együtt énekelni, meg CD-t venni tőle. Szerintem inkább ijeszteni lehet vele, szegény olyan látszatot kelt, mint aki lábon horda ki az agyhalált.

(zug-tourismus.ch)

Említést kell még tennem a tó mellett található madárházról is, az itt található madarakról korábban már közöltünk képeket a blogon, most itt van még néhány a teljesség igénye nélkül.

Néhány héttel ezelőtt került megrendezésre a Zugi fesztivál, egész nap esett az eső, csak késő este állt el. A fesztivál 25 perces tűzijátékkal zárult, ami azért volt érdekes, mert a rakétákat két hajóról lőtték fel. Egy közeli dombtetőről néztük meg, erről itt láthattok két képet. (A figyelmes olvasók között, akik megtalálják a képeken elrejtett darut kisorsolunk egy… ja nem, ez nem az a fórum. :( )

És végül, de nem utolsósorban néhány hete Luzernbe utaztunk, ami Zugtól kb. 30 km-re található. Luzern az egyik legszebb város Svájcban, a mainstream svájci tájkép itt is adott: hegyvonulatok, óváros és tó.

Kappelbrücke:

Híres még a haldokló oroszlán nevű szobor is, amit Mark Twain a világ legszomorúbb kőszobrának nevezett. A nagy részletességgel kidolgozott szoborral a Svájci Gárda elhunyt katonáinak állítottak emléket. Ilyen szobor a cívisvárosban, Debrecenben is van.

Luzernben a fagyi is finom és a kanalat sem húzogatják le a fagyisbödön szélén, igaz az árát is jócskán megkérik. Miközben a tóparton ültünk kijött hozzánk egy kacsa a vízből. Empatikus képességem fejlesztése okán, adtam neki a tölcsérből, majd tovább hápogott és egy idő után túlkapás is történt, ugyanis belecsípett a cipőmbe, de megérte, legalább fogtunk egy psyduck pokémont:

Végül néhány szót a lila tehén körüli legendáról, fontos, hogy nem azért lila, mert elszorította a kolomp a nyakát és Svájcban nem igazán fordul elő, a svájci tehén így néz ki:

Zárszó és tanulság: Milka (MILch+KAkao) csokit lila tehénből, madártejet szürke verébből, ezt minden vidéki tudja.