Sziasztok,

Sajnos a csütörtöki túrát el kellett halasztanunk, mert egész nap zuhogott az eső, majd júniusban pótoljuk.

Azt hiszem azt még nem említettem, hogy itt a buszsofőrök szinte mindig köszönnek, nem csak a mikrofonba beszélnek, hanem ha elöl szállsz fel vagy le, akkor személyesen neked köszönnek. Igazán kedves. :)  Ami még fura volt először, hogy vannak olyan buszok, amik nem csuklóval vannak összekötve, hanem a második kocsi teljesen különálló és úgy van hozzácsatolva az elsőhöz, mint egy utánfutó kb. Sőt általában a buszok hátulján van bringatároló is! :)

Képzeljétek,mondta az egyik munkatársam, hogy az orvosa azt tanácsolta neki, hogy jógázzon,mert ahova ő jár ott szinte sosem írnak fel gyógyszert, hanem próbálják más módszerekkel megoldani a bajt. Pl.: testmozgás vagy megnézik, hogy nem-e elsősorban lelki eredetű a probléma. Alapvetően én nem hiszek a hókuszpókuszokban, de itt erről szó sincs. Nagyon szimpatikus nekem ez, hogy nem azonnal pirulákkal kezelik a betegségeket. Ez persze orvostól függ, tehát nem állítom, hogy egész Svájcban így működik, de nem is ez a lényeg. :)

Ezen a hétvégén nagyon szuper volt az időjárás, szinte nyári meleg volt, így jó sokat tudtam napozni. Szombaton volt az éves kézműves piac itt Zugban, ezért reggel ezzel kezdtem a napot. Nagyon cuki dolgok voltak itt, kis kötött állatkák,figurák, sálak, táskák,ékszerek, agyagból készült termékek, természetesen az összes kézzel készített. És persze az elmaradhatatlan sajtok! Megszámlálhatatlan mennyiségű és fajtájú sajt volt, illetve főként még lekvárok, gyümölcslevek.
Nem vettem semmit, de nagyon jó volt körbejárni, nézelődni.
A nap többi részét javarészt napozással töltöttem,illetve este elmentem futni. Ez sok emelkedő/lejtő nem igazán tesz jót a lábamnak, vagy lehet, hogy csak én vagyok a béna, de a végére nagyon begörcsölt.

Vasárnap áttekertem a közeli városkába, Cham-ba,  ahol a St. Andreas Schloss megnyitotta kapuit a látogatók előtt. Ez egy gyönyörű kastély, bazi nagy kerttel a tó partján, ami privát tulajdonban van, évente kétszer látogatható. Nagyon örülök, hogy a munkatársaim szóltak róla, hogy épp most van az évi két alkalom egyike, mert eddig ez a legszebb hely ahol eddig jártam ittlétem során.

10 CHF volt a belépő, minden egyes frankot megért! A kastély belsejébe nem lehetett bemenni, de nem bánom, mert a kinti rész elképesztő volt.

Rengeteg ritka virág, növény és fa található itt és olyan zöld a fű itt is, hogy kiveri a szemem!

 A legeslegjobban a csónakház tetszett, amit én nem is hívnék így, mert olyan, mint egy kis törpe kastély ami belenyúlik a vízbe. Ilyenkor sajnálom, hogy nem értek a fényképezéshez, így csak nagyon amatőr képeket tudok csinálni ezekről a szépségekről, de azt hiszem a lényeg talán így is átjön!

Ez a kilátás a csónakházból:

Utána, mivel nagyon meleg volt, gondoltam kinézek a strandra. Egészen sokan voltak, már ahhoz képest amekkora ez a város és hogy még nincs szezon. A tó 17 fokos volt, így részemről a tóban fürdőzés még várat magára, de volt több elvetemült aki már úszott a tóban, illetve az ugrótornyokat is használták egészen sokszor. Brrrrrrrrrrrrrrr……. én csak a lábamat dugtam bele a vízbe, de jajj nagyon hideg még!!

Csütörtökön utazok haza – juhhééé – a gép reggel 10 körül indul Baselből, így itthonról kb. fél 6 körül kell majd indulnom… ajjjajjj :))) Nembaj, majd alszom a vonaton, vagy a repcsin, vagy otthon :P
Mivel a  következő hétvégét otthon töltöm, így a következő bejegyzésem csak két hét múlva várható, de akkor már kettőnk élményeit fogjuk megosztani!! Hiphiphurrá!!

Addig is vigyázzatok magatokra és nemsokára tali … :)